Vezettem naplót, írtam komolytalan blogot és írtam kicsit komolyabbakat is. Ide mindenből tervezek írni valamennyit, de hogy miért "Ömlesztett kiszerelés" az maradjon az én titkom. :)
Remélem, élvezetesen telik majd minden bejegyzésem olvasása és bár szarok a véleményekre, azért csak hajrá! :D
"Azt mondom, a szeretet az egyetlen, amit nem kell mutatni. Tévedhetetlen jele van, amit behunyt szemmel, szavak s virágok nélkül is azonnal észre lehet venni. A szeretetből ugyanis meleg árad. Nem hideg, nem is perzselő forróság, hanem meleg. Testmeleg. Belépek egy lakásba, és érzem, hogy itt szeretik egymást."
Müller Péter
Szép estét kívánok!
Igen... ez a melegség az, amiért egyesek ölni is képesek. Vég nélküli érték, gyönyörűségből is a legszebb, szabad rabság, önzetlen odaadás, vagy csak szimplán szeretet.
Van, akinek megadatik, van, akinek nem... aki belekóstolt, újra s újra akarja, aki nem, az mindent megtesz, hogy úgy mosolyogjon, hogy könny is csordul a szeméből. Szép dolog ez... a legszebb, amit valaha átéltem és bár mára már csak keserű emlék, mindennapjaim mérgezője, de szívesen gondolok rá.
Nem viselem a pillantásod, képtelen vagyok felhívni téged, vershez nem találok szót, se rímet, de talán eljut hozzád, hogy minden nap gondolok rád és ... jah.
Isten éltessen sokáig és remélem, még látjuk egymást!
Annyira tele van a fejem, a tököm, meg mindenem, ami tele lehet, hogy az még nálam is hihetetlen. Fhujj... na jó, hát azért a szőnyegre csak nem fogok köpni, de mondjuk, hogy megtettem.
Most pedig nagy levegő és folytatom a mindenféle hülyeség olvasását...
...na azért nem vagyok hulla, csak úgy rendesen. (jelzésképpen, ebbe a bejegyzésbe utólag nem javítok majd bele :D) A szívem zakatol, az agyam a gyorsított sávban jár, a fülemben visszhangzóik (köszönjük hejesiráss ellen-örző) a Massive Attack, a pofámból pedig lóg egy fekete (ami amúgy arany) Marlboro (igen bazmeg', reklám és nagyon sokat perkáltak érte) és hát mit csinál egy majdnem normális ember ilyenkor... Blogolik!
Szép... éjszakát!? mindenkinek, így bele az arcába neki!
A bátyám harmincegy éves lett... ez amúgy tök jó dolog. Én meg ittam... mértékkel, de jó hangulatban, szóval be is rúgtam, annak rendje és módja szerint. Immáron fél éve, hogy idesapám irányába némasági fogadalmat tettem... na ez most megtört, de csak azért, mert annyira hülye volt, hogy az igazságérzetem már nem engedett szótlan maradni. A nyitottság fontos. Miért is fontos? Na hát azért, mert így látja a másik az igaz valónkat, ami egy testvér előtt nagyon fontos. Na igen... ez nekem valahogy nem sokszor jön össze. Most is a bátyám kedves élettársa előtt tártam fel egy olyan dolgot, amely ugyan nyílt titok volt mindenki számára, azonban az érintett személy kiléte eddig fedett maradt... hát most lerántottam a leplet, remélve, hogy nem ártok senkinek. Nekem egy picit azért jobb... folyamatosan könnyebbül a lelkem... mekkora loler már. :D
Közben megszületett a mai zene ötlet is, szóval majd lepődjetek meg, dzsaszt lájk mí! : )
Az én fajtám az érzékeny. Soha nem vitattam, soha nem tagadtam. Amikor szeretek, akkor igazán, amikor haragszom, akkor csak arra, ki közel áll. Nagyon hiányzik egy ember az életemből, akire úgy tekinthetnék, mint a jobbik felemre... vagy nem?! Se én, se isten nem tudja... pedig még közösen is megpróbáltuk, nem jött ki semmi igazán klappoló megoldás. Na de így beszélni egy hölgyről, mint valamiféle tárgyról... szégyen, gyulázat!
Te, ki követed minden szavam, szomjazod gondolataimat, miért nem emelkedsz szóra, s teríted ki végre kártyáidat? Egyenes voltam veled, amikor tehettem, tettem is érted... hát most gyere és foglald vissza méltó helyed mellettem! Legyünk együtt erősebbek minden másnál! Tégy engem újra teljessé!
Hol vagy? Miért hallgatsz arról, mit már úgyis tudok, valahányszor a szemedbe nézek? Amit te tudsz, én is tudom... hát tudd azt, mit én tudok! Megnyílok neked. Tiéd mindenem.
Durva játék a sakk, ahogyan az élet is... érted beáldozom a vezérem, minden bástyám dőljön le, s vérezzek halálig... csak mondd ki, amit mindketten tudunk, érzünk!
Rendkívül fáradt vagyok... részeg... és még a fejem is kavarog, szóval mára ennyi lenne... majd azért délelőtt dobok ide egy kommentet, ha nem felejtem el, vagy... ha felébredek egyáltalán. :D
Szevasztok gyermekeim!
06:03 - első ébredés: émelyegve megemeltem fájó, ám meglepően könnyű buksimat, majd kissé homályos látásommal konstatáltam, hogy még a lábamon van az egyik cipőm... a párja a fal mellett várta, hogy újra teljes legyen, így el is helyeztem őket együtt az egyébként megszokott helyükre, az ajtóm elé. Na most mi a franc?! Hmmm... azt hiszem, én még nem állok készen információ befogadására, tehát visszafekszem...
08:23 - második ébredés: még mindig fáj a fejem, de már kicsit sem szédülök, kezdjük hát a napot úgy, ahogy nem szokásom! Kávéval... szekrényből tasak kivesz, kivisz konyha, forral víz, beletesz, elkavar, megkóstol, méz, cukor, megkóstol... jóóóóó... vissza szoba, bögre letesz, asztalon megtámaszkodik, koncentrál... még mindig... még mindig... fejfájás elmúlik, leül, kávé elszürcsölget hír olvasás közben, tudomásul vesz, hogy Alekosz létezik és minden kutyaszar alatt ott van (indexéknél ez a hír) és végül blog olvasás... hűha... most aztán nagyon megzuhantam... illetve nem is megzuhanás volt, inkább... hmmm... nem tudom, de nem negatív dolog volt, az bizonyos.
Egyébként álmomban kaptam egy kis bátorítást, de hát ezt úgyse írom le, mert szándékosan én képtelen vagyok ilyen zavaros dolgokat megírni... elmondani még csak-csak, de ahhh...
Ma nem fogok tanulni és a telefont is csak akkor veszem fel, ha valami nőstény, vagy a főnököm hív... cserébe vasárnap aktívkodom, meg persze reggelizek egy olyat, hogy beleremeg a Föld is.
Na további szép napot és kellemes életet, megyek zuhanyni, mert kissé szétvagyok még. : )
Nem gorilla-matekról van szó, csak jó kis dolgos napom volt és még nincs vége. Jelenleg alsógatyában ücsörgök az asztalomnál, a lábam egy lavór jéghideg vízben pihenget... ami egyébként a bekapcsolt elosztó mellett figyel közvetlen, de hát kockázat nélkül nincs győzelem. :D
Szépséges napot kívánok minden kedves egybegyűltnek!
Jó szokásomhoz híven kellemesen korai időpontban keltem, megelőzve a telefonom karattyolását, majd szinte azonnal megkaptam a várva-várt üzenetet, hogy mehetek segíteni idesányaamnak.
Háp-táp-tábüdi-dáp-táp...
Átbucskáztam Csepelre, majd munkába is álltam, hogy ne basszam el az időt... hm mm(by hejessiráss ellen-őrzö)... igen... szóval az eddigi napom számokban:
50 köteg, 10 oszlopban, mely 5000 újságból áll, ami további 5000 köpenyből és 5000 töltelékből (+/-, amennyit elszámoltam), 10000 tök ugyanolyan mozdulat, amivel összeraktam őket, 60+ séta anyagért, illetve pántolni, kb. 37g nyomdafesték, melyet a kezemről vakarásztam le, 3 capuchino, 2 melegszenya, 2 liter üdítő, 2 cukorka, egy kis class FM, 1,2,3,4,5 öt nyelven és egy letolt gatyával tántorgó bácsi.
Nem igazán bírjuk a monotóniát... ez érthető is, hiszen nagyon bele lehet kettyósodni tőle és még unalmas is és monoton és fos és szar és kurvaanyját fujjtakarodj! Anyám filmet néz fejben, hogy ne zakkanjon meg, nekem jár az agyam, így egyébként se őrülnék bele, de azért el is kéne végezni a feladatot... ezért a számolással szoktam szarakodni. Ötösével számolok, ezért a cím, a nyelvek meg hogy érdekesebb legyen, illetve ne keverjem össze az ötösök számolását az egyesekével.
Igazából csak azért írok most, mert pihizni szeretnék egy kicsit, mielőtt nekilátok a tanulásnak, ami egyébként fontos lenne, de úhhh... már fájt a fejem egy kicsit. :D
Most pedig megyek a dolgomra, aztán majd meglássuk, mi sül ki belőle, illetve hogy holnap milyen pizzát fogok csinálni, vagy egyáltalán milyen olasz kaját, ami után majd még a lábujjamat is megpróbálom majd megnyalni. :p
Voltam már tüntetésen, láttam érdekes dolgokat, de én azt reméltem, hogy legalább a rendvédelmisek tiszták maradnak. Nos... tévedtem... csunyán (szigorúan rövid u-val)... és tele is lett a faszom annak rendje és módja szerint.
Szép napot kívánok!
Sajnos voltam olyan segg, hogy kb. egyre odatoltam a pofámat... nos... igen... köszöntem szépen. Sok-sok zsernyák lézengett mindenfelé, én igazából meg se lepődtem, hiszen ott a környéken szoktak lenni máskor is, most kicsit több volt. Az első feltűnő dolog a csend, ami a majomház másik oldalára rendezett demonstrációhoz képes rohadt nagy volt.
Közelebb toltam a biciklit és felfigyeltem egy kis összeröffenésre:
Kicsit sok a piros, nem?
Átbucskáztam a majomház elé, ahol egy kuka mellett (értjük a célzást?) a kezembe nyomtak egy szintén eltúlzott pirosságú (ezzaaaaz, nyelvújítsunk) lapocskát, "Szabadság!" felirattal... általam szerénynek tartott történelmi tudásomból előkaparásztam gyorsan a piros és ezen ékes jelszó együttes "cukis ágát" (by hejesiráss ellen-őrző) és az első, ami eszembe ötlött, egy név, mellyel az első oldalon egyébként találkoztam is. Thürmer Gyula. Joviális mosolyt kanyarintottam karakteres méretű nózim alá és konstatáltam, hogy bizony itten a kommunisták szólanak éppen hozzám. Egyébiránt a lapban leírtak egy részével egyet tudok érteni, csak azért mondjuk ki: Elvileg jó, de helyezd el a tökéletlenséget egy tökéletes világban és máris teljesen más világot teremtesz!
Már itt éreztem, hogy még pár lépés és nekem nem lesz jó...
Gyülekeznek a demonstrálók
Egyből arra gondoltam, hogy oké, körbefényképezgetek, majd utána lehet interjút készíteni ilyen zöldbe bújt emberekkel, akik egyébként igen sokan voltak. Fejemben dörzsölgettem a tenyeremet, ám hamarosan eljött az a pillanat, mikor füleimbe zengett az ilyen helyzetekben, tömegdemonstrációkon hallható legrosszabb hang: "csszt-csatt!"
Igen... egy söröcske nyílott meg mellettem, melyet egy a ruhájának hátán "BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁS" feliratot viselő, egyébként végtelenül szimpatikus fiatalember tartott kezében. Ebből még baj nem is lett volna, de az ebben fellelhető alkohol tartalmú nedűt ő fogyasztotta is.
Neuronjaim tudtomra adták, hogy itt bizony lehet sört kapni, mely egy szép, napsütötte, kellemes hőmérsékletű májusi kora délutánon igen vicces állapotba keríti fogyasztóit. Tehát nem ártana sietni, mielőtt a lé befolyásolja a tudatot és értelmes szót nem sikerül kicsikarni senkiből.
Ez a szerény kis tábla többet elárult, mint az embertömeg
Én még úgy nem érkeztem sehova, hogy korán, de már későn... na hát itt sikerült. Kérdezősködtem, hogy mi a helyzet, miért vagyunk itt, mit szeretnénk elérni, mi a vélemény... stb. Mondtak egyet s mást, ám az alkoholszag erősebben jött nekem át, mint az infó. A tiszta tekintetűek rendre megrázták fejüket, szóval nem is zaklattam őket. Annyi bizonyos, hogy nagy általánosságban a nyugdíjak miatt tüntetnek, illetve azért, mert ez a rendszer visszamenőleg lép érvénybe, tehát ha egy tűzoltó bácsi mondjuk 60 éves, az a hatályba lépés másnapján mehetne vissza a kis tömlőjével és hajrá papi!
Csak hogy szemléltessük, miről van szó
Végül egy TMRSZ emberkével sikerült úgy beszélgetni, hogy nem volt részeg, van egy véleménye és ezt el is mondta nekem. Elmondása szerint két szakszervezetnek is tagja, ám a TMRSZ-t részesíti előnyben, mert úgy látja, hogy ez a szervezet képviseli őt igazán, illetve kérdésemre elmondta azt is, hogy egyet ért azokkal a civil szervezetekkel, amik a rendvédelmi munkájukat segíteni hivatottak, gondolok itt pl. a Magyar Gárdára, a Szebb Jövőért Polgárőrségre, illetve a Véderőre, akik egyébként a tüntetésen is részt vettek.
Rákérdeztem, hogy a kollégái is hasonlóan látják-e, azonban erre munkatársai nevében nem kívánt válaszolni.
Egyébként aminek az elején tökre megörültem, mármint a szakszervezetisek magas száma egy kurva nagy kacsa volt. Kérdezősködtem tovább és az ilyeneket szúrtam ki. Egy csomóan csak szolidaritásból viselték a megkülönböztető jelzést... na és igen, itt lett nagyon tele a faszom.
Kimentem a tömegből és ismét találkoztam a Bombahír stábjával, akik egy furcsa rózsaszín kalapos kis nyuggerrel készítettek interjút. Kikerekedett a szemem és a következőre gondoltam:"A leghülyébb kinézetűeket kellett volna megkérdezni?!"
Majd közelebb léptem, hogy üdvözöljem őket, illetve a kis pólócskámat nézték ki kedves nemzettestvéreim, melyre majd még visszatérünk. Lekezeltünk, majd rákattantak a pólómra, illetve Tomket Béla közölte, hogy egyébként a kis mammer csak úgy odament felkonf közben interjút adni, de beszéljen helyettem a Bombahír TV ezen adása:
A Gyurcsányos nyugger bácsi engem is megtalált:
Jó, hogy munkásőr satyi nincs rajta
Szemmel rá is zúmoltam a szatyorkára, hogy vajon vásárlásból jött, vagy összerottyant itt valami kis laza gulyást
NYEEEET! Egyesek segélyezés mellett éheznek, ez meg élelmiszert pusztít... pfhejj, a büdös maszopos
...egész megkívántam az almát...
Igen, ezután már nagyon nem volt kedvem az egészhez, egyre több alkoholos befolyásoltság alatt álló személy, egyesek már ittas állapotban jöttek, szóval amikor kaptam egy hívást, már le is léptem, szóval betolok pár képet, ha már ilyen szerencsétlen voltam.
Gyászolják az életpályát, üdvözlet a halálpályának
Ha esetleg nem volna egyértelmű
Az a kürt ott működik... és nagyon jól! Azért az a Mercedes-jel odaver rendesen
A beszédeket már nem vártam meg, pedig nagyon akartam
Hálós nari, kilója ecceöccá!
Nah és akkor jöjjenek a továbbiak. A drogfüggetlen hírportál képviselői felhívták a figyelmemet arra a kis cukis ágra (köhint, köhint), hogy a pólóm jelenleg másodfokon betiltódott.
Mit is ábrázol az én ruhadarabom?
Nos, egy Kitty-t... amint épp kefebajszot, valamint egy klasszikus, igen jellegzetes, szürke egyenruhát visel, van neki egy helyre kis karszalagja (nem BKV-s) és egy retro kézmozdulattal, vagy történelmi köszöntéssel üdvözli a velem szembe haladókat.
Na most erre aztat mondják, hogy gonosznáczi, akik ugyebár arról voltak híresek, hogy (ahogy ezt már más is megmondta)"a pokolból jönnek és dinoszauruszokon lovagolnak".
Szóval így történt, hogy bebűnöztem. Csak úgy mellesleg én egy rakat rendőr között jöttem-mentem és egyik se rökönyödött meg, illetve egy-két járó-kelő nevetett jót rajta.
Egyébként nem megbízható forrásból azt hallottam, hogy könnygázban úszik a belváros és röhögtem egy jót, hogy a sünök összefingják a kollégákat, meg persze érdekes volt, hogy megint akkor megyek el, amikor kezdődik a balhé, aztán ugye nem volt semmi, csak a tűzoltók hoztak konzerv füstöt (nem elég füstös a város).
Végre megírtam ezt is, igyatok egy pohár viccet és vegyetek be egy szem fogalmazásgátlót! Köszi, szevasztok!
