Oldalak

2011. október 10., hétfő

Training day

Rengeteg furcsa, zavaros, beteges, izgalmas és álmatlan éjszakán vagyok már túl és bizony sok narkós irigyelné meg az ilyen-olyan álmaimat. Sajnálatos módon most kicsit részletesebben és úgy tűnik, tartósan fejembe vésődött az éjszakám. Nos... igen... kb. úgy érzem magam, mint ahogy kinézek... bár azért siker élményem is van, szóval pafff, nyüff és különben is hátaztán meg például.

Szép napot kívánok! Kettőt!

Minden este (amikor már éjfél elmúlt egy ideje) egy szertartást tartok ágyikómba kucorodás előtt. Néha bejön, néha nem, de akkor is megteszem, mert igen hasznos dolgokat eredményezhet ez a fajta agytorna.
Sajnálatos módon erről konkrétan beszélni elég kellemetlen számomra, ám azt mégis leírom, hogy ezúttal olyan sokkal ébredtem, ami kicsit tartósabb a kelleténél.
A mostani álmom rendkívül izgalmasra sikeredett. A már aposztrofált "manifesztációm" ismét elfoglalta méltó helyét az emlékraktárban, azonban most egy újonnan létesített terembe invitált:

- Mi ez?
- Edzőterem. ("Edzőt erem" ... én nem vagyok a túl önálló programok híve, de ez az ellenőrző elmehetne sztendápolni)
- Az álmomban?! Minek?
- Mit tudom én?! Te csináltad.
- Mégis mikor?
- Kettőt és könnyebbet, testvér! Folyton pörög az agyad, csak idő kérdése, hogy nem pattan ki belőle újabb marhaság, de azért kipróbálhatnánk, nem? : )

Sóhajtottam, lenyomtam a kilincset és egy öltöző tárult elém, amiben mindenféle létező és fiktív egyenruhák voltak.

- Úgy gondolom, tényleg ki kéne próbálni. : )
- Ez a beszéd... na és mik legyünk?
- Szerintem én most belebújok egy kommandós hacukába.
- Őhm... szerintem viszont először a gyakorlóba bújj és nézzük meg, milyen feladatot csinálsz nekünk!
- Kicsit remeg a lábam.
- Elvesztetted a stabilitást. Koncentrálj és nyugodj meg, igyál egy teát!
- Köszi! Ez mitől van?
- Attól, hogy egy fasz vagy és nem nyugszol meg.
- Na kussolj és öltözz, vagy rád borítom a teát! :D

Felvettük a gyakorlót és a következő szobába léptünk, ahol egy a kedvességéről cseppet sem híres kiképző várt minket és egy igen sokrétű futkosó. Megvolt a bemelegítés, jöhetett az igazi móka. Egy SWAT egyenruhát szúrtam ki... nem tudtam, hogy német lesz, de bájos asszisztensem szerint azért, mert a német különleges egység használja a kedvenc gépkarabélyomat, a G36-ot. Ezzel én tökéletesen együtt tudok élni. : )

Egy jó kis küldetést sikerült kreálnom: elmeroggyantak nőket raboltak és bevették magukat egy házba. Vicces, hogy faterom volt a főnökük, de (basszus, tényleg olyan nehéz őt elnevezni) Ádi azt mondta, azért választotta, mert ő tényleg elmeroggyant. Azonban a túsz is egy nagyon kedves ismerősöm volt, amiért ismét kérdőre vontam őt. "Egyszerű: olyan kellett, akiért bármire képes vagy. : )"

A végeredmény 1-1... csak én a lábamba kaptam egyet, fater feje viszont szétloccsant... durva látvány volt és azonnal eszembe jutott, amikor nem messze tőlünk valaki kizuhant (esett, vagy ugrott?!) egy tízemeletesből.
A lövés nagyon kellemetlen volt.
Az álom ismét instabillá vált. Minden remeg és én csak annyit hallok: "Nyugodj meg, koncentrálj! Ki fogsz zuhanni, de csak nyugodj meg és gyere majd vissza!"

Felébredtem

Zihálok, a vérnyomásom az egekben és mindenem remeg. Próbálok uralkodni magamon, lassabban és mélyebben veszem a levegőt, a pulzusom lassul... megnyugszom... de még mindig remegek.
Vizsgálat: Igen, ébren vagyok.
Ittam egy bögre teát, kimentem huggyantani, majd vissza még egy kicsit az álomba:
Egy ismeretlen lakásban találtam magam egy hölgy ismerősömmel... majd egy másik is csatlakozott... nah, szép... perverz disznó. :D
Nem is folytatom, mindenki tudja, mi lehet egy ilyen álomban... egyébként benyitott az egyikük anyja a szobába, kiakadt, a lány utána, én meg ott maradtam a másikkal.

Meg is nyugodtam és minden jóságos. Megyek a dolgomra.
További kellemes életet kívánok!