Oldalak

2010. december 24., péntek

Boldog kar... kép... Mi van?!

Szépséges napot kívánok!

Most nincs prológus, mert egy barátom, meg anyám közösen lesírta. Karácsony közeleg... sehol se hallani róla, de higgyétek el, tényleg így van. Észrevétlenül bekúszik a szívünkbe és máris szeretjük, mindazokat, akiket előtte utáltunk, netán csak haragudtunk, nehezteltünk rá, esetleg még szóba jöhet az, hogy le se szartuk, mi van vele egész szánalmas életében.

Az illúzió szép dolog, de lerombolni szükséges... én nem tudom, miért, de iszonyatosan képmutatónak tartom ezen pár napját az évnek, mivel a karácsony nem ér el maradandó változást. Amint vége, a nagy szeretetnek is lőttek és minden marad a régiben. Bezzeg a temetések... ott akik utálják egymást, azok is osztoznak a gyászban. Akkor már nem kell egymást gyötörniük, hiszen mindkettőt gyötri a veszteség okozta fájdalom (hogy miért, az most nem releváns) és olykor bizony előfordul, hogy megtörténik az a csoda, amit karácsonykor várnánk. Megbocsátás. Gyönyörű szó, gyönyörű jelentéssel... milyen szép ajándék lenne karácsonyra. Ha be lehetne csomagolni, én biztosan citromsárgába csomagolnám lila szalaggal és masnival. De nem... karácsonykor nem változik semmi... örömben nem osztozunk, csak pár napig, de fájdalomban akár egy életre is. Ez azért elég kiábrándító. Mind amellett persze, hogy jó, mert legalább valami képes maradandó változást hozni két idióta begyepesedett agyú gyökér gondolkodásában.

Hmmm... most, hogy így visszaolvastam, kurvára utalás szagú lett az egész, ám biztosítok mindenkit, hogy inkább gondolatot szerettem volna ébreszteni. Igaz, ez majdnem olyan nehéz az embereknél, mint a rektumunkba helyezett súlyzóval úszni. Legalább is így tudom elképzelni, mivel én magam ezt az úszás technikát nem ismerem.

Most pedig, hogy eszembe juttattam, hogy utalás szagú, akár el is mondhatnám, mire gondolok. :)
Apám. Egy ex-alkoholista, ex-férj és ex... jah nem... csak a saját nevembe beszélhetek, nekem nem volt apám soha, csak... a stílus miatt inkább nem írom le.
Talán már nincs is olyan valós egész szám, ahány esélyt ő kapott úgy bárkitől az életben, én pedig már az utolsót is odaadtam neki, amivel szintén úgy gazdálkodott, ahogyan a többivel. Elhatároztam hát, hogy nincs több esély Nagyfejű Ottónak. ...aki egyébként most a maradék családjáról karattyol a szomszéd szobában... csak tudnám, kire gondol. :)
Miért is neheztelek rá a képmutatás ünnepén?! Nem neheztelek... még csak nem is vagyok csalódott. Én voltam a hülye, hogy a sok szar után még egy esélyt adtam neki. Csupán csak tudom, hogy egy fasz és soha nem fog megváltozni, nekem pedig elegem lett a képmutatásból. Igaz, soha nem vittem túlzásba, de idén azt hiszem, végleg kifogyott a szufla.

Még nem tudom, mi lesz este, de abban biztos vagyok, hogy az idei karácsonyom gyökeresen megváltoztat mindent. Talán még előnyömre is válhat.


Na viszont fáradt vagyok, úgyhogy megyek, csinálok valami értelmetlen hülyeséget. :)Boldog és békés karácsonyt kívánok mindenkinek!
Sziasztok!





Aki netán karácsonyi sms-t akar küldeni, azt tájékoztatom, hogy az csak HOLNAP lesz. Már kaptam néhányat, de valamiért nem akartam megbántani őket, úgyhogy csak megköszöntem. :D

2 megjegyzés:

  1. Még mielőtt valaki bevágná a durcit: a karácsonyi pornó sokkal sértőbb! :D

    VálaszTörlés
  2. Ez eddig a legjobb írásod! A számból vetted ki a szót:d minden egyes mondatnál! kívéve a csomagolópapír és a szalag színét,az nem az én világom. Írhatnál gyakrabban is!
    :) CsokisKuglóf!

    VálaszTörlés