Születéstől az elmúlásig

Boldog születésnapot mindenkinek!

Igen, megint rohadjon le az összes kiálló testrészem, amiért egy szemét disznó vagyok és hanyagolom a blogomat. Valójában nem hanyagolom, csak nem kerül napvilágra a sok marhaság, amíg nem jövök rendbe.

Először csak egy kis svájci bicska állt az Achilles-sarkamba, akkor le kellett állnom 1-2 hétre és a szabadidőmben inkább olyasmit csináltam, ami eltereli a figyelmemet és nem nagyon kell töprengenem az élet dolgain. Persze drogozhatnék is, de sajnos olyan erős cuccot nem tudok szerválni, ami nem szintetikus... odáig meg még nem jutottunk, hogy szintetikus szart használjak. Majd körülnézek valami tinktúra után, hátha sikerül elnyomnom valamivel... valamit. :D

Felbukkant az exem, akit nem akartam, hogy felbukkanjon. Jött vele a fájdalom, a kétségek, a remény és egy önző fruska kérdő tekintete, akiért bármit megtennék... na de ennyit erről. Ma a második problémáról lesz szó.

Egy ismerősöm életét vesztette autóbalesetben nem régen. Ez akkor se rázna meg különösebben, ha közelebbi ismerősöm lett volna, de azért kicsit felborította még a rendetlenséget is az életemben, hiszen különös kapcsolatom van az elhunyt egyik barátjával, aki most a segítségemet kérte. Ezen nagyon nincs is mit ragozni, hiszen, akinek szüksége van rám, annak mindig ott vagyok.

Mikor utoljára láttam az elhunytat nagyon szarul nézett ki. Egy örömteli ünnepen még nálam is kedvetlenebb volt. Beszélni szerettem volna vele, de nem tudtam, helyes-e, aztán már lehetőségem se volt, mert elment... most pedig már nincs is köztünk. Nem akarom túl ragozni, csak remélem, jó neki ott, ahol most van és hogy nem szenvedett sokat, mikor meghalt.

Születéstől az elmúlásig a bejegyzés címe. Ez az élet. Hogy mi az értelme, sokan kutatják, de szerintem az, hogy a lélek minél több tudást szívhasson magába, emellett pedig minél több szeretetet. Brigi lelke gazdagon tért a túlvilágra, mert rengetegen szerették és szeretnék most is, ha tolná a baromságait.

Üzenem a szeretteinek, hogy ne arra gondoljanak, hogy milyen rossz, hogy nincs köztünk, hanem inkább örüljenek, hogy ismerhették és szerethették.

Most semmi jó zene nem jut eszembe, majd később pótolom.

Sziasztok!